Kevés olyan személy van Vásárosnaményban, aki ne hallott volna az Eötvös családról, különösen vásárosnaményi báró Eötvös Józsefről, vagy fiáról, vásárosnaményi báró Eötvös Lorándról. Az idő kerekét visszaforgatva érdekes dolgokat tudhatunk meg a családról és leszármazottaikról!

Az Eötvös család Bereg és Szatmár vármegye egyik nemesi családja volt, amely nevét az előkelőnek számító aranyműves mesterségről kapta. A családnak egy bárói és egy köznemesi ága ismert. A családi iratok szerint első nevezetes őse Eötvös János volt, aki az 1430-as években Buda város bírájaként működött, s az ottani magyar polgárság érdekeit képviselte a város német polgáraival szemben. Feltehetően ez lehetett oka a halálának, a Duna vizén talált holttestén ugyanis külsérelmi nyomok voltak, nyakába követ kötöttek, ami azonban leoldódott.

A 16. század második felében élt Eötvösök már viselték a vásárosnaményi előnevet, a 17. század második felétől Munkácson és Beregszászban éltek Eötvös családbeli nemesek. Az Eötvös család 1717-ben került Vásárosnaményba, amikor II. Eötvös Miklós és felesége megvásárolta a Lónyay család által épített várkastélyt a hozzá tartozó birtokokkal. Az ő leszármazottai ettől kezdve nevükben viselték a vásárosnaményi előnevet.

A mai Eötvös utca végén és a Kraszna utca elején 1610 körül már álló, vizesárokkal körülvett várkastélyból a 20. század fordulójára szinte semmi sem maradt. II. Eötvös Miklós 1720-ban egy három kéményes kúriát építtetett a váron belül, amit sokan összetévesztenek a Jókai úton álló, jelenleg felújítás alatt lévő Eötvös-kúriával, amelyet jóval később építettek! Ahogyan a vár, úgy a kúria sem maradt fenn az utókor számára, helyén a 20. század folyamán lakóházak épültek. A vár és a kúria régi katonai, kataszteri és árvízi térképeken is meg van jelölve.

A ma már nem látható, vizesárokkal körülvett naményi várkastély és Eötvös-kúria (piros színnel) kataszteri térképen (1865)

II. Eötvös Miklós unokáját, vásárosnaményi IV. Eötvös Miklós császári és királyi tábornokot, Szatmár vármegye akkori alispánját Mária Terézia bárói címmel ruházta fel, leszármazottai ettől kezdve nevükben már a bárói címet is viselték! Dédunokája – a kor szokásai szerint több keresztnevű – vásárosnaményi báró Eötvös József Károly Bertalan Adalbert is, városunk egyik oktatási intézményének névadója.

Gyermekkorában otthon Eötvös Pepinek becézték. Anyja Westfáliából származott, ezért a német környezet hatása mindvégig érezhető volt szellemén, stílusán és nyelvén, 11 éves koráig csak töredezve beszélt magyarul. Nagyapja is a császári udvart szolgálta, ezért gimnáziumi diáktársai hazaárulónak csúfolták. Egyszer megkérdezte nevelőjét, Pruzsinszky Józsefet, igaz-e, hogy nagyapja hazaáruló? „Az bizony, apád is az, s te is annak készülsz, hiszen magyarul sem beszélsz becsületesen. felelte a gyermek Eötvösnek, aki elpirult és megdöbbent a kemény szavakon. Ezt követően komolyan el kezdte tanulni nyelvünket, akivel csak lehetett csupán magyarul beszélt. Nevelője mély benyomást gyakorolt rá, felkeltette érdeklődését a politika és a filozófia iránt, de ő ébresztette fel benne a hazafias érzelmeket is.

Báró Eötvös József ifjú korában állítólag nagy huncut hírében állt. Feljegyezték róla, hogy egyszer a barátjával névtelen szerelmes levelekben randevúra hívtak számos bécsi öregurat, majd a bokorból figyelték, ahogy a schönbrunni kastélynál azok kitartóan várják a nem létező rajongókat.

báró Eötvös József ifjúkori arcképe

vásárosnaményi báró Eötvös József ifjúkori arcképe

Politikai pályája csúcsát jelentette, hogy először a Batthyány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere lett. Tagjának, majd elnökének választotta a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság. Irodalmi munkássága is kiemelkedő (pl.: A falu jegyzője, Magyarország 1514-ben, A karthausi).

Feleségével öt gyermekük született, de csak Ilona, Jolán, Mária és Loránd élte meg a felnőttkort. Gyermekeivel nagyon jó volt a kapcsolata. Fia a barátja és legfőbb bizalmasa is volt, akit lebeszélt a politikai pályáról. Hozzá írt leveleiben megírta küzdelmeit, nehézségeit, de örömeit és terveit is.

Eötvös Józsefről a korabeli Pesten közismert volt, hogy Párizsban azt jósolták neki, bitófán fogja végezni az életét. A jóslat mégsem teljesedett be, halála fő okának többen politikai hivatását tekintették. A boncolás ugyanis megállapította, hogy mája, lépe, tüdeje elgümősödött (TBC), amit az álmatlan éjjeleknek és a sok éjszakai munkának tulajdonítottak. Testét bebalzsamozták, amit külön hamvvederbe zárt szívével együtt márványkoporsóba tettek, s végrendelete szerint az Ercsiben lévő kápolnában helyezték végső nyugalomra. A családi sírboltba a későbbiekben mást már nem temettek.

vásárosnaményi báró Eötvös József koporsója az ercsi kápolnában

vásárosnaményi báró Eötvös József koporsója az ercsi kápolnában

Báró Eötvös József először nem helyeselte, később beleegyezett abba, hogy fia, vásárosnaményi báró Eötvös Loránd Ágoston tudományos tanulmányokat folytasson. Akkoriban ugyanis igen szokatlan volt, hogy egy arisztokrata egyetemi óraadásból akarjon megélni. Állítólag báró Eötvös Loránd első székfoglaló előadásán alig fértek be a hallgatók a terembe, mert mindenki látni akarta a báróból lett tudóst. Később is megbotránkoztatta a népet, mert külvárosi birtokáról hintó helyett lóháton járt be tanítani az egyetemre. Ezt sokan főnemeshez méltatlannak tartották, ám ő nem foglalkozott vele, hogy ki mit gondol erről.

 vásárosnaményi báró Eötvös Loránd ifjúkori képe

vásárosnaményi báró Eötvös Loránd ifjúkori képe

A torziós inga feltalálóját Einstein a fizika egyik fejedelmének tartotta. Gyermekkora óta szerette a természetet, különösen a hegyes vidékeket, szabad idejét legszívesebben kirándulással és hegymászással töltötte. Kevésbé ismert, hogy nemcsak tudományegyetemet, hanem egy olaszországi hegycsúcsot, a 2837 méter magas Cima di Eötvös-t (Eötvös-csúcs) is róla neveztek el. A legmerészebb turisták egyike volt, több oly csúcsot is megmászott, amelyet addig hozzáférhetetlennek tartottak. Megválasztották a Magyar Turista Egyesület elnökévé.

Édesapjához hasonlóan őt is kinevezték vallás- és közoktatásügyi miniszterré. 1894-ben hét hónapig tartó minisztersége alatt négyszáz új népiskolát hozott létre. Három lánya közül kettő élte meg a felnőttkort, azonban nem mentek férjhez, így női ágon is kihalt a család bárói ága.

Az Eötvös család főnemesi (bárói) ágának leszármazottai csak nevükben viselték a vásárosnaményi előnevet, de soha nem éltek Vásárosnaményban! Ellentétben a család köznemesi ágának leszármazottaival. A következő alkalommal azoknak az életébe nyerhetünk bepillantást, akik ténylegesen városunkban, és a felújítás alatt álló kúriában éltek.

(folytatjuk)

                                                                                                                                                                Filepné Kiss Renáta

történész

                                                                                                                                                                                               

Keresés az oldalunkon

További blogbejegyzéseink

Virtuális kiállítás

Ízelítő eddig feltöltött kincseinkből:

Kövess Minket!

Beregi Múzeum Játéksarok

DSCN79953